2018. augusztus 9., csütörtök





Sziasztok!


Magyaros Augusztus bloghónapunk következő írónője Sienna Cole a Lefelé a folyón és a Négyszáz nap szabadság könyvek megalkotója.





Fülszöveg 

Te ​hiszel a sorsszerűségben?

2002 májusában megdöbbentő vallomás söpört végig az Egyesült Államokon. A fiatal és mélyen megsebzett Alice Carrington olyan titkot hozott nyilvánosságra, mely felbolygatta és felháborította az egész országot. Alice megrettent a felelősség súlyától, és a szökést választotta, de elképzelni sem tudta, hogy tettei milyen események láncolatát indítják el. Olyan sorsokat csomózott össze, melyeknek sosem kellett volna találkozniuk.

Lynn Walker pincérnőként dolgozik Hohenwaldban, egy isten háta mögötti tennesseei településen, és egyetlen célja, hogy valóra válthassa lánya álmait. Frank Carrington újságíró és családapa, aki megszállottan küzd gyermeke igazáért. Jeffrey Mills zseniális tehetséggel megáldott, ám nehéz sorsú festőművész, akit egy személyes tragédia pályája feladására késztet. Az egyetlen közös nevező hármuk életében Alice titka, melyet csak az idő és hármuk külön-külön kibomló, majd egymásba kapcsolódó élete oldhat meg.

Sienna Cole, a hatalmas sikerű Négyszáz nap szabadság című regény szerzője páratlanul izgalmas, mély drámával átitatott lélektani thrillerében végigkalauzol a tizenöt éves rejtély kibogozásán.


Genevieve értékelése

Mély érzéseket ébresztett bennem, melyeket magam sem tudok megmagyarázni. Hiába írtam le egy sort, gyorsan meggondoltam magam, egyáltalán nem éreztem igaznak.
Sienna Cole egy hihetetlenül érzelmes, kétségbeesett, melankólikus, önmagából kifordult történetet írt. 
A cselekmény több szálon, több szemszögből fut de tökéletesen érthető. Szerintem ezt nagyon nehéz összehozni, de neki sikerült. 
"Nagyon korán megismertem a magányt, és jó barátokká váltunk. A magány mindig velem volt, nem utasított el, nem nevetett ki és nem szégyenített meg. Sötét, de hűséges démonként állt az árnyékba húzódva, és mikor már én magam is magam ellen fordultam, előlépett, hogy gyengéden magához öleljen."

Nem azt mondanám hogy a kedvenc szereplőm lett Jeff Mills, hanem ő volt az a személy aki a legszerethetőbbnek és legnehezebben megértettnek bizonyult a történet során. És mégis őt értettem meg a legjobban. Gyermekkorától fogva mély sebeket ejtettek lelkén, amiből az lett hogy a szegény kisfiú kényszeresen meg akart felelni mindenkinek. Édesanyjára haragudtam mind közül a legjobban, ő volt az aki az akkor még gyermek Jeffben minden a korral járó érzést csírájában fojtott el és ezzel együtt tiltott is. Jeffel együtt én is rengetegszer feltettem a kérdést "Mi lett volna, ha..."


"Volt már úgy, hogy valaki olyan vert át, akire az életedet is rábíztad volna?"

Aztán ott van a másik oldalon Ally, akinek levelével tulajdonképpen elkezdődött a történet. Az érme két oldala, az egyik ahol túlságosan féltenek, gyakorlatilag egy burokban nősz fel. A másik amikor akkor észlelik hiányodat mikor te már nem vagy. Mindenki elvárja hogy tökéletes legyél, felkészülj a jövődre, de a jelenedet nem értékelik. Nem tudom melyikük szülei követték el a legnagyobb hibát és nem is tisztem megmondani. 

A harmadik szál pedig, Lynn-é akinél összefonódnak a szálak. Igaz, ő csupán egy egyszerű pincérnő egy félreeső kis városkában. De Allynek köszönhetően két ember útja is erre a poros kis helyre vezetett. Az egyikből egy csodálatos virágszál született, míg a másikból 15 évnyi bűntudat.


"Hogy féltem-e? Nem. Ha eljutsz a valóság legsötétebb, legridegebb szegletébe, nincs már mitől félned, csak vársz… várod a végét."

Írhatnám hogy végül mindenki megkapta amit érdemelt, de nem így látom. Egy kisfiú nem kapott esélyt egy jobb életre, egy apa nem értékelte kellőképpen családját és egy leány lett mindkettejük végzete.



Mesélj magadról légyszíves, hogy egy kicsit közelebbről is megismerhessünk.

2016-ban jelent meg az első nyomtatásban kiadott könyvem, a Száz évvel utánad, akkor még szerzőtársammal közösen. A következő évben egyedül próbáltam szerencsét, és a Négyszáz nap szabadsággal már az Álomgyár kiadót kerestem meg. A legújabb regényem, a Reményszimfónia október 3-án debütál az olvasóközönség előtt. Az írásaimban nagyon szeretek emberi sorsokkal, emberi problémákkal és olyan tabutémákkal foglalkozni, amik feszegetik a határokat. Kifejezetten szeretem a nehéz sorsú karaktereket, akik személyiségükből adódóan olyan mélységeit tárhatják fel az emberi létnek, ahova ritkán nyerünk bepillantást a hétköznapjainkban. A regényeimben gyakran kap szerepet a művészet is valamilyen formában, illetve a pszichológia – ez a két terület magánemberként is aktívan foglalkoztat.

Mindig is író szerettél volna lenni, avagy kislány korodban teljesen más hivatásról álmodoztál?

Amióta megtanultam olvasni él bennem a vágy, hogy magam is írjak. Az első történeteimet kilencéves koromban vetettem papírra, és azóta az írás kisebb-nagyobb megszakításokkal jelen van az életemben. Remélem, most már tartós marad a kapcsolatunk. 😊

Mit gondolsz, mi a legfontosabb tényező egy könyvben? 

Szerintem a jó könyv fő ismérvei az érdekes témaválasztás, a karakterek hitelessége, a koherens sztorivezetés és a választékos, stílushoz illő nyelvezet.

Ha jól számolom eddig 4 könyved jelent meg, melyik karaktered nőtt a legjobban a szívedhez?

Személyes kedvencem Patrick Byrne, aki immár két történetemben is szerepel (a Négyszáz nap szabadságban és a Reményszimfóniában). Nagyon a szívemhez nőtt, hiszen éveken át élt a fejemben, és sok tekintetben tudok vele azonosulni. A Lefelé a folyónból Jeff Mills került hozzám a legközelebb, őt is nagyon nehezen engedtem el. De biztos vagyok benne, hogy még rengeteg olyan karakterem születik a jövőben, akikhez érzelmileg szorosabban kötődöm majd.

Eddig több műfajban is alkottál, melyik volt az amivel a legtöbb munka volt és nagyon nehezen állt össze?

Eddig a Lefelé a folyón megírása okozta a legtöbb fejtörést. Sok szempontból más és új volt, mint a korábbi történeteim, és a kutatómunka is jobban igénybe vett. A három szemszög három teljesen más tudatállapotot igényelt, miközben kézben kellett tartanom az összes szálat, hogy a végén összeállhasson a teljes kép. Ez nagy kihívásnak bizonyult, de élveztem minden percét.

Rengeteg pozitív véleményt olvastam könyveidről, de néhány negatív is született. Hogyan tudod kezelni, illetve milyen tanácsot adnál a többi írónak a kritikákkal kapcsolatban?

Szerintem az írói hivatás természetes és szükségszerű velejárója, hogy visszajelzéseket kapunk, és bizony nem csak pozitívakat, de negatívakat is. Ezt meg kell tanulni elfogadni és kezelni, még akkor is, ha olykor nem könnyű. De ezekből a véleményekből tanul az ember, ettől tud igazán fejlődni – ami szintén fontos és elkerülhetetlen, ha a minőségre törekszünk. 😊

Októberben Reményszimfónia címmel jelenik meg legújabb könyved, amelynek középpontja a zene, titkok és a boldogság megtalálása. Meg kell mondjam nagyon felcsigáztál ezzel a témával. Elárulnál nekünk, olvasóidnak, egy aprócska titkot a könyvvel kapcsolatban?

A Reményszimfónia időrendi sorrendben a Lefelé a folyón előtt született, tehát régebbi írás, mint a tavasszal megjelent könyvem. Műfajában és témájában a Négyszáz nap szabadsághoz kötődik, de nem szoros folytatásregényről van szó – anélkül is érthető és élvezhető, hogy az olvasó ismerné az első regény történetét. Nagyon sok szimbolikus üzenetet beleszőttem, többek közt a saját belső küzdelmem is megjelenik benne, ami a regény születése környékén foglalkoztatott.

Végül, üzensz valamit olvasóidnak?

Köszönöm, hogy vagytok és szeretlek benneteket! 😊


                                                                 


Nagyon szépen köszönjük hogy elfogadta interjú felkérésünket, és készségesen válaszolt kérdéseinkre.


XoXo
Genevieve

2018. augusztus 8., szerda



Sziasztok!

"Ez volt ám a nem semmi!!! Sodró, lendületes, egyetlen unalmas pillanat nélkül!" és "Szuper lezárása egy szuper sorozatnak! Bevallom a végén előkerült a papírzsepi is. De ne szaladjunk ennyire előre. Addig ugyanis volt minden: nosztalgia, aggódás, idegbaj, szerelem, haláli poénok, stb." Kikyo így ért a Bexi sorozat végére.


Fülszöveg

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Márk vagy Tomi? Bexi sokáig azt gondolta, hogy ez a kérdés nem létezik: Márkkal való kapcsolata már a múlté. A legutolsó szakításuk óta eltelt időben Bexi élete végre nyugvópontra jutott, és ebben fontos szerepe volt Tominak is az Üres Utcák együttesből. A nyári turné azonban felforgatott mindent a zenészek életében. 
Fesztiválok, koncertek, fülledt turnébusz, őrült bulik Aszádékkal, zsarolás… Valahol a Balaton-parton.

Kikyo értékelése

Ez volt ám a nem semmi!!! Sodró, lendületes, egyetlen unalmas pillanat nélkül! És na végre, hogy már ide is eljutottunk! Bár még jóformán el sem kezdődött, mikor is megint sikerült megkavarni az állóvizet. Már kezdtem azt hinni, hogy ha így folytatódik, rövidesen Daniella stílusában fogok reagálni a dolgokra. De aztán kissé fellélegeztem. Külön öröm volt, hogy végre elszakadtunk Budapesttől, az eddigi ismétlődések helyett új helyeket és helyzeteket hozott ez a kötet. Laura humora továbbra is megkapó, többször is hangosan felnevettem olvasás közben. Aszádék valami haláliak, Bekit és Körtét változatlanul imádom, és Nagy Márk is belopódzott a favoritok közé. A balatonszárszói eset után még jobban. Kíváncsian várom egyébként, hogy ebből a szituációból hogy fognak kikeveredni, néhány mozzanat azonban már sejteti a véget. Talán ez a függővég váltotta ki belőlem legkevésbé az indulatokat, szerintem a csapat megingathatatlan, úgyhogy együtt kilábalnak ebből a bajból is.
„– Hm – tűnődött el Körte. – Itt? Így? Nyugiban? Ti ketten?– Miért olyan elképzelhetetlen ez? – kérdeztem értetlenül.– Azért, gyerek, mert ha ti ketten öt percnél tovább vagytok kettesben, akkor az vagy balhészagú, vagy korhatáros.

Értékelés: ♫♫♫♫♫

                                                                      


Fülszöveg

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Bexi kezd besokallni a popszakmától. A lehetőség, hogy folytathatja tanulmányait, ráadásul olyasmivel foglalkozhat, amit igazán szeret, miközben megmaradnak neki a barátai, Aszádék, Antiék, Körte és persze a legfontosabb, Nagy Márk… túl szép, hogy igaz legyen. 
Azután az őrült hét után a balatoni nyaralóban minden megváltozott, Bexi és Nagy Márk kézen fogva léptek be, hogy együtt nézzenek szembe a kiadó tulajdonosával, de nem biztos, hogy a kapcsolatuk kibírja mindazt, ami rájuk vár.

Kikyo értékelése

Szuper lezárása egy szuper sorozatnak! Bevallom a végén előkerült a papírzsepi is. De ne szaladjunk ennyire előre. Addig ugyanis volt minden: nosztalgia, aggódás, idegbaj, szerelem, haláli poénok, stb. Egy szóval, pörgött az egész. És valami brutális jól sikerült. Bár őszintén szólva már nagyon elegem volt, az „összejöttünk-szétmentünk” sztoriból Márk és Beki részéről, nem bántam volna, ha az írónő legalább most másképp kuszálja össze a szálakat. A könyv értékeléseit olvasgatva tapasztaltam, hogy ez nem csak nekem ment az agyamra. A kezdetek bemutatása tízpontos ötlet, teljesen más megvilágításba kerül néhány dolog. Pl. Geri karaktere, akiről így már érthető, hogy miért volt (Bekin kívül) mindenki rossz véleménnyel. Az utolsó megjelenését a történetben pedig egyszerűen éreztem, hogy meg fogja lépni. Laura egyébként mesterien varrja el a regény szálait, egyszerűen mindenre sikerül megoldást találni, és mégsem erőltetett. A befejezés pedig egyszerűen telitalálat! Magyar szakosként ezt úgy mondanám, hogy a keretes szerkezet tökéletes. Ahol a Késtél első oldalán elindulunk, oda térünk vissza. Alig bírom megállni, hogy ne írjak spoilert. Úgyhogy mielőtt véletlen elszólom magam bármivel kapcsolatban, inkább csak arra biztatok mindenkit: Olvassátok el!!!! Nem bánjátok meg!

Kedvenceim: az Alapítók és Lili
Értékelés: ♫♫♫♫♫

 „– Ó, a francba – szörnyülködtem. –Most mit csináljunk?– Igyunk valamit...– Délelőtt tizenegy óra! – forgattam a szemem mérgesen.– Látod? A reggeli berúgásról már le is késtünk. Ebédre még megoldható.”

„Beszarok. Ez azt mondta a streamben, hogy szeret…? – motyogta Daniella.Basszus – mondta Evelin.Szerintem is – dörzsöltem meg a homlokomat zavarodottan.Nem az… Beleléptem a pizzába – közölte.”
                                                                      

Köszöntem!
Kikyo

2018. augusztus 7., kedd




Sziasztok!


Folytatjuk utunkat Leiner Laura Bexi sorozatának világában. 


                                                                      




Fülszöveg


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.


Bexi – civil nevén Budai Rebeka – második albumának sikere, egy londoni út és a Nagy Márkkal való el sem kezdődött kapcsolatának vége után hirtelen elveszti a talajt a lába alól. Geriben csalódnia kellett, Márk szóba sem áll vele, de talán a zenei sikertelenségtől rendül meg leginkább. Szerencsére még mindig mellette áll a családja, valamint Anti, Evelin, Körte, az agyontetovált menedzser, és a Fogd be Aszád vérbeli trolljai. Így a szakmai és magánéleti mélypont sem tarthat sokáig…

Kikyo értékelése


Az előző két kötetből kiindulva egyáltalán nem csodálkoztam azon, hogy Bexi feje fölött összecsapnak a hullámok, és alkotói válságba kerül. Nagyon tetszett, hogy sikerült ismét változatosságot csempészni a történetbe, és ahogy eddig is, egyszerűen olvastatja magát. Az események pörögnek, a nem várt fordulatok pedig szerintem nagyon el lettek találva. Hát, ami Aszádékkal történik, az valami brutálisan jó! Komolyan mondom, hangosan nevettem olvasás közben. A lehető legfrappánsabb megoldás volt. Az egyik kedvencem egyébként az a rész volt, amikor Bexiék családi életében következik be változás. Na meg a matricagyűjtögetés. (Spoiler: Nem irigyeltem szegény Györgyöt!) A szereplőkkel kapcsolatban azt hiszem, nyugvópontra jutottam. Bexi, Körte és Evelin továbbra is a legszimpatikusabbak, Nagy Márkról pedig most már végleg elkönyveltem: Ez egy hülye. Szerintem totál fárasztó a srác. De hát… „Kinek a pap, kinek a papné.” Külön örültem, hogy L. Laura milyen ügyesen elkülöníti a sztárokat és a celebeket. Nyílt őszinteséggel írja le, hogy vannak, akik letettek valamit az asztalra, annak érdekében, hogy híresek legyenek, és vannak, akik nem a munkára alapoznak azért a bizonyos 15 perc hírnévért. A függővég most is csillagos ötös, kíváncsian várom, mi fog ebből kisülni. Hamarosan kiderítem, az biztos!

Értékelés: ♫♫♫♫♫ (még mindig!)

                                                                      



Fülszöveg


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.


Bexi és Nagy Márk története sosem volt egyszerű. Az, hogy Márk leütötte Beki exét egy tévéműsor kellős közepén, nem sokat segített a kapcsolatukon, sőt. Vajon lehet újra Berk, esetleg Márxi, vagy a Fogd be Aszád tagjai újabb vicces párneveken törhetik a fejüket? És hogyan fog hatni mindez Körte, Evelin és Aszádék, Anti és a trágár csellista jól összeszokott csapatára? Van helye köztük újabb embereknek is, vagy végleg széthull a társaságuk?


Kikyo értékelése

Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Bexi-sorozat eddigi legjobb kötetén vagyok túl. Teszem hozzá, ezt már nem lehet az előzménykötetek olvasása nélkül megérteni, itt már a szerző sem fárad azzal, hogy a könyv elején néhány bekezdésben összefoglalja az előzményeket. Bár a cselekmény kissé szelídülni látszott az eddigi pörgéshez képest, a (jelképes) szerelmi háromszög okozta izgalom letehetetlenné tette a könyvet. Ezen kívül ismét beigazolódott, amit azt hiszem már egyik előző értékelésben is említettem: „Soha ne ítélj elsőre!” Leiner Lauránál még harmadikra sem. Büszkén jelenthetem ki, hogy a Nélküled lett az a kötet, amelynél hivatalosan is „Márker” lettem. Nagy Márk elképesztő sebességgel ugrott a szimpátiaskálámon 0-ról 10-re. No nem az egoista énekes-sztár, hanem a fiú, aki mögötte van. Szerintem minden lánynak kijár egy ilyen pasi. Egyszerűen élveztem a srácok versengését, és egyszerűen nem tudtam nem Márknak drukkolni. De talán most lesz még 10 másodperc. Mindkettőjük számára. És Lilit egyszerűen imádom! A világ legokosabb kiscsaja! És igazából mindegyiküket szeretem. Az egész csupaszív csapatot, úgy, ahogy van! Csak az a fránya függővég… De nem gond, hiszen már nyitom is a Valahol-t!

Értékelés: ♫♫♫♫♫ !!!
Kedvencek: 
Körte, Bexi, Nagy Márk (bizony!), Evelin, Aszádék


Köszönöm a figyelmet!
Kikyo


2018. augusztus 6., hétfő




Sziasztok!

Ezúttal is Leiner Laura írónő áll a középpontban, mégpedig Kikyo által aki a Bexi sorozatot vette kezébe. 


                                                                      


Fülszöveg

Budai Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtélt. 
Azóta ő Bexi, aki immár a második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára. 
Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock sztár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz. 
Nagy Márk nemcsak az énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz…

Kikyo értékelése

Leiner Laura Bexi-sorozata a magyar popszakma és a hazai hírességek világába kalauzol bennünket. Főszereplője a 17 éves Budai Rebeka alias Bexi, akit Youtube csatornáján közzétett dala által egy ország ismert és szeretett meg. Bexi az a fajta énekesnő, akit a tehetsége és a véletlen emelt a sztárok közé, de emellett is igyekszik megmaradni annak a hétköznapi lánynak, aki volt. Ezzel kapcsolatban nagyon sok szimpatikus tulajdonsága van. Nagyon szerethető karakternek tartom a regény többi szereplőjével együtt, amolyan Leiner Laurá-san aranyosak. Én a közutálat tárgyát képező Gerit is kedveltem. Nagy meglepetés volt viszont számomra, hogy Laurának sikerült egy olyan szereplőt alkotnia, akitől szó szerint falra tudtam volna mászni. Méghozzá a főszereplő Nagy Márkot, aki pedig sejtésem szerint a szerelmi szál egyik szereplője lesz. Bexi szavaival élve: „nincs olyan, aki közömbös lenne Márk felé: őt vagy szeretni lehet vagy utálni, de középút nincs”. Nos, én túlzás nélkül állíthatom, hogy utáltam. Bexi abszolút pozitív példa, akivel szemben ott vannak a „megcsinált” sztárok, mint Nagy Márk vagy Lexi. Érdekes, számomra ők egyértelműen negatív figurák. A történetvezetés egyébként nagyon jó, tényleg érezzük azt, hogy a sztárvilág kulisszatitkaiba tekinthetünk bele, minden előnyével és árnyoldalával együtt. Plusz nem hiányzik a jópofaság és a humor sem, sokszor veszem észre magamon L. L. könyvek olvasásakor, hogy mosolyogva olvasok. Könnyed, szórakoztató, de a vége!!!!???!!! Agggrrrhhhh…. Szerintem belehaltam volna, ha nekem erre egy percet is várni kell. Totál nyitva hagyja. Ahogy A Szent Johanna gimit is anno egyben faltam fel, Bexinek is ez lesz a sorsa.


Értékelés: ♫♫♫♫♫
Kedvenc szereplők: Budai Rebeka (Bexi) és Körte

                                                                      


Fülszöveg


Már bő egy év eltelt azóta, hogy Budai Rebeka posztolta barátjának a Késtélt, és ezzel immár Bexiként berobbant a köztudatba. 

Azóta megjelent második lemeze, az Offline, melynek sikere végleg kiírta Bexit az egyslágeres előadók sorából. 
Úgy tűnik, Gerivel is rendeződhetnek a dolgaik, bár ezt Körte, Lili, Anti és a Fogd be Aszád eszement (nevű) tagjai egy emberként elítélik. 
És persze ott van még Ő is. Nagy Márk, akinek a Pop/Rock sztár leszek! döntője után nagyobb szüksége van a barátaira, mint valaha.

Kikyo értékelése

Ritkán esik meg velem, hogy egy folytatás sokkal jobban belopja magát a szívembe, mint egy kezdő kötet, de most ez történt. Laura mesterien bánik a karakterekkel, és ismét bebizonyosodott a mondás: „Ne ítélj elsőre!” Na jó, Nagy Márk még mindig nem a szívem csücske, és nem tudom, mit lehetne tenni vele, hogy ez megváltozzon, de legalább beismerte, hogy ő volt a hülye a karrierjét illetően, ami azért plusz pont. Körtét továbbra is nagyon bírom, „gyereknevelésből” ötös! Főleg, hogy a „gyerekei” elvileg felnőtt fiatalok. Aki nagyon belopta magát a szívembe, az Evelin, és aki nagyon kiesett belőle, az Geri. És most, hogy becsuktam a 2. kötetet, már nyitom is ki a harmadikat, mert persze, hogy már megint olyan a vége, hogy nincs vége. Ha most nem lenne a kezemben a folytatás, szerintem Laura lelkén száradna néhány ősz hajszálam. 

Értékelés: ♫♫♫♫♫
Kedvenc szereplők: Továbbra is Bexi és Körte, kiegészülve Evelinnel

Köszöntem
Kikyo


                                                                      

2018. augusztus 3., péntek





Sziasztok!

Mai vendégünk nem más mind Ludányi Bettina, aki Az egyetlen menedék és a Mennem kell könyvek megalkotója.


Mesélj magadról légyszíves, hogy egy kicsit közelebbről is megismerhessünk.


Lány a blog mögött
Egy kis faluban nőttem fel a családommal. Fogalmam sincs, melyik volt a legelső könyv, amelyet a kezembe fogtam, de az biztos, hogy a szüleimtől kaptam. Valahogy mindig elvarázsoltak. Voltak időszakok, amikor az iskolában lehetett könyveket vásárolni. Az osztályban ki voltak pakolva, és emlékszem, milyen jó érzés volt megfogni őket. Csak nézegetni. Ez a szenvedély azóta sem múlt el, egyre csak erősödött. Szinte mindig az olvasásba burkolózom, mert úgy ölel körül, mint egy lepel: elzár a világtól, és hagyja, hogy szárnyaljak.

Ezt az érzés az írás még jobban megfejelte. Néha csak ülök a gépem előtt, és írom azt, ami eszembe jut. Nem egy történetet, nem egy novellát, hanem azt, ami épp bánt vagy boldogsággal tölt el. Nem véletlenül mondják, hogy az írás terápia. Szükségem van rá, hogy megszabaduljak a rossztól, és még inkább át tudjam élni a jót.


Régebben festettem is, amit szintén nagyon szerettem, mostanra azonban képtelen vagyok kikapcsolni. Ehhez pedig nyugalom kell. Mindig jár valami a fejemben, az új történeteken gondolkodom, és nem tudom elcsendesíteni. Persze ezzel nincs is semmi baj, hiszen imádom koptatni a billentyűket.

Mindig is író szerettél volna lenni, avagy kislány korodban teljesen más hivatásról álmodoztál?

Sosem gondolkodtam azon, hogy egyszer író leszek. Csak jó volt történeteket kitalálni. Valójában sosem "álmodoztam" egyetlen hivatásról sem. Egyszer ez akartam lenni, egyszer az, viszont egyik elképzelést sem gondoltam komolyan.

Ki az a személy aki karriered kezdetétől a mai napig támogat?

Sokan vannak szerencsére. A családom, a párom és a gyermekkori barátaim. Közülük az egyik nem győzi hangsúlyozni, mennyire büszke rám, szóval meg is ragadnám az alkalmat, hogy üzenjek neki: Köszönöm, Bia! Egy egész óceán választ el minket, mégis érzem, hogy velem vagy.

Szenvedtél már írói válságban? Ha igen, hogyan tudtad kezelni?

Nem hiszek ebben a válság dologban. Sosem úgy tekintettem rá, ha nem ment az írás. Mert van, hogy nem megy, ez tény. Nekem ez leginkább fáradság miatt szokott lenni, vagy mert egy jelenet valahogy nem akar összeállni. De ez nem válság. Nem szeretem az ilyen nagy szavakat, mert elhitetik az emberrel, hogy ez mekkora akadály. Közben baromira nem. Csak idő és türelem kérdése.

A történeteid középpontjában erős nők állnak, miért pont ezt a témát helyezted a középpontba?

Biztos te is hallottad már azt a kifejezést, hogy a gyengébbik nem. Igen, ránk szokták mondani. És szerintem helytelenül. A legrosszabb, hogy a nők többsége még el is hiszi, hogy szüksége van egy férfira ahhoz, hogy két lábbal álljon a földön. Lehetünk gyengék, lehetünk szerelmesek, ám egy valamiről sosem szabad elfeledkeznünk: egyedül is teljes értékű emberek vagyunk.

Eddig megjelent mindkét könyvedet olvastam - remélem nem kell mondanom mennyire szerettem őket -, illetve egy kicsit kutakodtam és e szerint Az egyetlen menedék 93%-on, a Mennem kell pedig 100%-on áll a moly.hu oldalán. Szerintem ez hatalmas siker, mit szólsz hozzá? 

Örülök neki természetesen, viszont szerintem még kevés értékelés érkezett ahhoz, hogy ezeket a számokat relevánsnak tudjam tekinteni. Persze az internet becsapós, hiszen sok olvasóm nem használja a molyt (sőt, van aki a netet sem), de tőlük is csak pozitív visszajelzések érkeztek eddig. És ez boldogsággal tölt el.

Hogyan vélekedsz a negatív vagy pozitív kritikákról?

Nos, az attól függ. A pozitív kritika felvidít, a negatív pedig megmutatja, hol vagyok gyenge, hol kell fejlődnöm. Én nem az az író vagyok, aki megsértődik a negatív kritikán. Persze először minden rosszul esik az embernek, de nem mindegy, hogyan reagálja le. Ha megfutamodnék a negatív kritikától, már rég nem állnék szóba a Mennem kell szerkesztőjével. Mert Bella egy nyávogós picsa volt, és ő ezt meg merte mondani. Neki köszönhetem, hogy más lett.


Szóval, ha épít, akkor el kell fogadni. Még ha néha fáj is.

Következő könyved a Meghasadt valóság címet kapta, elárulod nekünk mi lesz a témája?

Igen. Elég komoly témát fog feldolgozni. A műfaját tekintve egy kicsit pszichológiai thriller, lélektani, romantikus és egy leheletnyit erotikus lesz. Nápolyban fog játszódni, a főszereplő Sophia Santillo, egy bunkó, érdektelen, és egy picit flegma lány, aki egyébként szerethető a maga módján. :) Rengeteg olyan könyvet olvastam, amely pszichopatákról szólt, viszont még egyben sem találtam meg a választ a következő kérdésekre. Kik ők? Miért olyanok, amilyenek? Mi történt velük? Miért teszik azt, amit? Sophie saját maga fogja megkeresni a válaszokat, amelyben persze segítségére lesz egy férfi is. És hogy miért érdekli ez a téma annyira a lányt? Nos, a könyvből kiderül.

Hogyan "kelted életre" szereplőidet, miért éppen ezen -bátorság, igazságérzet, stb.- tulajdonságokkal ruházod fel őket?

Azért mert bátornak kell lennünk ahhoz, hogy elérjünk valamit. Ha mindig a félelem határoz meg minket, akkor kimaradunk mindenből, akkor nem tanulunk meg harcolni, akkor beszürkülünk. Bellának nagyon erős igazságérzete volt, viszont Sophie inkább magát helyezi majd előtérbe. Azért ez is elég beszédes tanulság... nem szabad, hogy mindig mások legyenek az elsők.

Eddigi történeteid helyszínei személyes élmények alapján íródtak, a Meghasadt valóság is egy általad kedvelt helyszínen fog játszódni?

Igen. Nápolyban. Tavaly ősszel jártam ott, és a sok negatív vélemény ellenére én imádtam a várost. Annyira gyönyörű. Nem is értem, hogy az emberekben miért az ragad meg, hogy mennyire szemetes. Talán azért, mert az orrukat lógatva andalognak? Lényegtelen... én nem a koszt néztem, hanem a gyönyörű házakat, a tájat, a távolban magasodó Vezúvot, a tenger hullámait, ahogy a szikláknak csapódtak, és az émelyítően kék eget, amely összeért a vízzel.

Végül, üzensz valamit olvasóidnak?

Azt üzenem nekik, hogy köszönöm. 


Köszönöm, hogy az életem részei, hogy szeretik a regényeimet, és azt a sok örömteli pillanatot is, amit egy-egy vélemény vagy általuk elkészített kép által kapok.


                                                                      


Az egyetlen menedék




Fülszöveg

Tudod milyen rettegve a párnára hajtani a fejed? Sikoltozva felébredni az éjszaka közepén?

Anabelle Wilson tudja. A támadás óta csupán árnyéka egykori önmagának. Kétségbeesetten próbál felejteni, de a torkában lüktető félelem és a szeme előtt villogó képek arról a borzalmas éjszakáról nem engedik továbblépni. Senki nem tudja, mi állhat a támadás hátterében. Anabelle-t nem hagyják nyugodni a fejében kavargó kérdések, de amikor feltűnik egy ismeretlen, feketébe öltözött férfi a lakása előtt, már tudja, hogy valódi célponttá vált.

Egyetlen ember van csupán, aki képes megadni a biztonságot, aki mellett megnyugszik, és akinek az érintése képes elvenni a borzalmas emlékeket. Nathaniel Clark nyomozó már évek óta bezárta szívét, de Ana közelsége és személye újra életre hívja lelkében a szerelmet.


Értékelés a könyvről





                                                                      


Mennem kell




Fülszöveg

Van ​különbség bűn és bűn között?Isabella da Silva bűnügyi újságíróként dolgozik az Egyesült Államokban. Egy magánéleti válság és egy múltban elszenvedett tragédia miatt egyik nap arra ébred, hogy nincs maradása, ezért Barcelonába költözik. A sors úgy hozza, hogy belebotlik egy égszínkék szemű, veszélyes kinézetű idegenbe. De vajon tényleg véletlen volt ez a találkozás?

Bella azt hiszi, hogy új életet kezdhet a városban, közben pedig fogalma sincs arról, milyen szörnyek lesnek rá Barcelona sötét sikátoraiban. Minden erejével azon van, hogy megszabaduljon a veszélytől, a bűn mégsem ereszti.A Mennem kell egy lenyűgöző, érzelmes és váratlan történet egy fiatal lányról, aki választani kényszerül az eszméi és a szerelem között. Hiába menekült el otthonról, újra szembe kell néznie a gyengeségeivel, a múlttal és a gonosszal. Vajon képes lesz meglelni önmagában az erőt?

Ludányi Bettina legújabb regényében semmi sem az, aminek látszik. Nem tudhatod, ki visel álarcot, és melyik maszk mögött rejtőzik az igazi gonosz. Minden oldallal egyre többet és többet akarsz, a VÉGE főcím után pedig újra át akarod majd élni az élményt.


Értékelés a könyvről



                                                                      

Köszönöm szépen az írónőnek az interjút és a türelmet, remélem mindenkinek örömet szerezhettem.

XoXo
Genevieve

2018. augusztus 2., csütörtök



Sziasztok!

Magyaros Augusztus hónapunk első részében Leiner Laura Ég veled könyvéről olvashattok ajánlót Coeur és Kikyo jóvoltából.


Fülszöveg

Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tölti a hétköznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják. 
Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként főleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá. 
Hanna környezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfős csapata elindul az Iskolák Országos Versenyére.

Az Ég Veled az Iskolák versenye trilógia első része.

                                                                      

Coeur értékelése

Leiner Laurát, mint sokan mások, én is a Szent Johanna gimi regénysorozat olvasásakor ismertem meg. Örök hála érte a könyvet ajánló könyvtárosnak! Imádtam minden egyes karakterét, humorát, stílusát! Aztán a Bábel és az Akkor szakítsunk könyveit is elolvastam. De ez már évekkel ezelőtt történt, így nagyon örültem, hogy bekerült a vállalásaink közé új könyve. És hát újra beleszerettem!
A  történet alapjául szolgáló gimnáziumok közti verseny lehet, hogy némelyeknek elsőre nem tűnik elég eredetinek. De ahogy a könyvben többször is elhangzik: ez nem az éhezők viadala! 
A karakterek igazán jól kidolgozottak, és szépen lefedik a gimnazista korosztály minden rétegét: a menő, az antiszoc, a stréber, a jópofa, a lúzer, a kocka, az izomagyú, a sportoló.... És persze szerelem, romantika, szívatások, beszólások; és az elmaradhatatlan facebook, instragram meg a többi, számomra ismeretlen alkalmazás. Hiába én nem Z generációhoz tartozom. :-))
Leiner Laura nem csak jól ismeri a mai ifjakat, de roppant jó stílusban, humorosan, és cseppet sem felszínesen mutatja be a korosztály örömeit, megpróbáltatásait egyaránt. Ó és mellékesen ott a verseny! A feladatok kitalálásáért külön csillagos ötös az írónőnek.
Egyetlen problémám van csak  könyvvel: Mikor lesz folytatás???

Értékelésem: 
Csillagos ötös

Kedvenc szereplőim: 
a Szirtes Gimnázium nem kissé ciki igazgatója, valamint  Újvári Anna családja, beleértve az egészséges étkezéssel terrorizált apát, és annak csípős nyelvű anyósát. Mind roppant szórakoztató karakterek.

                                                                      

Kikyo értékelése

Nos, először is próbálom rendezni a gondolataimat, mert annyi minden (JÓ DOLOG!) kavarog még bennem erről a könyvről, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. Először is: Ahogy azt vártam az eddigi olvasmányaim alapján, Leiner Laura ismét egy pillanat alatt beszippantott a világába. 35 éves fejjel is úgy szeretem a középiskolás főhőseit, hogy ihaj! Egytől-egyig jó fejek, aranyosak, külön kis egyéniségek, még a negatívabb szereplők is. Másodszor: Ha nem lett volna a kihúzott „kötelező” olvasmány ebben a hónapban, tuti, hogy mostanában nem állok neki, mert… Most rághatom a körmömet 2x fél évig, hogy mikor lesz már folytatás!!!! Én ugyanis az a fajta vagyok, aki egy lélegzettel szeret elolvasni egy izgalmas sorozatot, elkerülendő a hajtépést, így 99%-ban bevárom, amíg a sorozat összes kötete megjelenik. Most pedig együtt kell élnem az „úúúristen, jöjjön már ki a következő” érzéssel. Harmadszor: Nagyon bírom a csaj (értsd: írónő) humorát. Mikor már kezdenél lelombozódni, hogy na, itt az éhezők viadala kevésbé durva kiadásban, ő maga adja a fricskát a saját szereplője szájába a Survivorral és A legyek urával egyetemben. Zseniális! És negyedszer: Az Y generáció oszlopos tagjaként azt hiszem nagyobb elmaradásom volt az online térrel kapcsolatban, mint Kocsis igazgató úrnak, mégis nagyon jó volt azt látni, hogy a tizenéves főszereplőn keresztül mutat rá az interneten elpazarolt időre, és hívja fel a figyelmet az online világ ésszerű mértékű használatára. Nem okoskodó, de bölcs gondolatok közvetítője. Végül sajnos muszáj egy negatívumot is megemlítenem, ami tanárként kissé érzékeny érintett. Laura kérlek! Nehogy már az egész bagázsban ne legyen egyetlen normális pedagógus (kivétel Hanna édesapja, de mivel ő egyetemen tanít, más lapra tartozik)!!!! Titanilla pedig hivatásunk szégyene. Jó, jó, értem én, hogy a regények célközönségének ez egy jó poén, de nyugtassatok meg, azért nem vagyunk mind elcseszettek☺?!


Értékelés: 
5-ös skálán 6-os!

Kedvenc szereplők: 
Újvári Hanna, Kornél, Hanna édesapja, Bernadett, Lóri (aki kísértetiesen emlékezetet egy ismerősömre) 
U.i.: Sorry, de nálam még mindig Cortez a favorit!

Köszönjük!
Coeur és Kikyo