Értékelés - Raquel J. Palacio: Az igazi csoda


Sziasztok!

Ezt a könyvet egy kollégám ajánlotta a figyelmembe, és az a furcsa és ritka eset fordult velem elő, hogy előbb láttam a könyvből készített filmet, minthogy a könyvet el tudtam olvasni.(A könyvtárban várólistás a könyv, nem érdemtelenül!)


Fülszöveg

„Egy csöndes átváltozás gyönyörű, humoros és olykor könnyekig megható története.” (Wall Street Journal) 
August (Auggie) Pullman arcdeformációval született, így nem járhatott suliba – egészen mostanáig. Épp most kezdi az ötödik osztályt a Beecher Prep Iskolában, és ha valaha csöppentél már be újoncként egy közösségbe, pontosan tudod, milyen nehéz ez. Az a helyzet, hogy Auggie is csak egy hétköznapi gyerek. Csupán az arca nem hétköznapi. Vajon képes lesz meggyőzni az osztálytársait arról, hogy külseje ellenére közéjük tartozik? 
R. J. Palacio egy modern klasszikust írt. Humoros, felemelő és hihetetlenül megható regényt, amire a végszót követően még sokáig emlékezni fogunk – miután egy ültő helyünkben elolvastuk, és lelkesen továbbadtuk.

Coeur értékelése

Szóval: a film rettentően tetszett! Remek színészi alakítások, fanyar humor, érzelemdús történet, változatos nézőpontok... Ez utóbbi abból adódott, hogy a történetet több főszereplő szemszögéből mutatja be. És ez nem csak a film sajátossága, hanem a könyv íródott így. Aminek én nagyon örültem, mert így minden fontos szereplő érzéseit, tetteinek indítékát, motivációit mélységében is megismerhettem. És bár a történetet már a filmből ismertem, mégis végig lebilincselt, meghatott, megnevettetett...

 A főszereplő: Auggie, életének talán leghatalmasabb lépését teszi meg azzal, hogy iskolába megy. Gondoljatok csak bele, hogy milyen nehéz tizenévesen új társak közé kerülni!  Hát még annak a kiskamasznak, aki arcdeformitással született!! De talán nemcsak neki nehéz. Hisz könnyű lehet-e a testvérének vagy a barátjának lenni!? A társadalmi elvárások, a társak véleménye vagy a saját érzések,  a lelkiismeret nyom nagyobbat a latban?

Komoly téma könnyedén, sok humorral és sok-sok öniróniával átszőve. Ilyen könyveknek kellene inkább "kötelező" olvasmánynak lenni! De nem ám dolgozatot íratni belőle, hanem beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni...Ennek a könyvnek az elolvasása többet formál, nevel, mint bármennyi hegyi beszéd! 
Le a kalappal az író előtt! Kihagyhatatlan!

Értékelésem: csillagos 5!


Köszönöm a figyelmet!
Coeur

Nincsenek megjegyzések

Üzemeltető: Blogger.