"Történjék bármi, nézzünk szembe akár a világgal is, mert ha elhisszük magunkról, hogy erősek vagyunk, akkor így lesz"
Emlékszem mikor megrendeltem majd elolvastam Ludányi Bettina első könyvét, valahogy már akkor úgy éreztem mintha nekem írta volna. Rengeteg dolgon elgondolkodtatott. Aztán megtisztelt második könyvével is, ami szintén egy hihetetlen élményt nyújtott. Apró de mégis mindennél többet jelentő mozzanatokat csempészett történetébe. Hatalmas megtiszteltetés volt hogy felkért októberben megjelenő könyve előolvasására. Miért? Mert Ludányi Bettina történetei a lelkembe látnak. Látatlanba is megvenném bármelyik könyvét.
Ebben a pillanatban pedig itt ülök és megpróbálok épkézláb mondatokat írni, pedig egyszerűen lehetetlen. Annyira a hatása alatt vagyok. Ezért egy kis időre el is búcsúznék. De ne aggódjatok ki fogom önteni szívemet lelkemet a könyvvel kapcsolatban. Ugyebár ezért vagytok itt.
Maga a történet a jelenben játszódik de rengeteg visszatekintéssel találkozhatunk. Bettina védjegyévé váltak az erős és bátor női karakterek így Sophie sem lehetne más. Mi több nem is szeretném hogy más legyen. Főszereplőnk nagyon összetett egyéniség, védelmező miközben mégis jobban szeret távol lenni az emberektől. Bizalmatlan, független. Aki olvasta a könyvet, Sophie-t a barátságos jelzővel biztosan nem illetné, néhol nagyon bunkón viselkedett. Ezen megmutatkozásaiból is látszik mennyire antiszociális személyiség. Viszont karakterünk jelentős mértékben fejlődik a történet során. Számára is érthetetlen helyzetekbe keveredik, melyek során barátokra és kapcsolatokra tesz szert. Ha már kapcsolat megismerkedünk Nico-val aki egy vállalat vezetője, veszélyes kapcsolatokkal. Egyébként kedves, megértő, jóképű, de számomra túlságosan védelmező. Bár visszagondolva a kapcsolataira biztos megvan rá az oka.
Bettina ezúttal egy csipetnyi erotikával is fűszerezte történetét, azt hiszem ezeket a jeleneteket a legnehezebb megírni. De neki ez is sikerült, le a kalappal.
Rengeteg leírással találkozhatunk a cselekmény során, amelyeket általában rém unalmasnak tartok ellenben most élveztem. A pszichológia mindig is érdekelt. Rengeteg dolgot olvashatunk egy pszichopata megnyilvánulásáról. Viszont mint az a könyvben le is van írva ezek csupán általánosítások. Nem minden eset ennyire "egyszerű" és "ugyanaz". Mindegyik személyiségzavarral küzdő ember más. Némelyeknek erős bántalmazási kényszere van, míg egyesek egész életük során egy ujjal nem nyúlnak senkihez. Mégis könnyű megbélyegezni őket a pszichopata jelzővel. Mert neked mi ugrik be elsőre? Egy férfi késsel a kezében? Téves, ő lehet csak egy "szimpla" gyilkos. Nyilván nem gondolnál arra az emberre aki mindig kedves veled. Pedig ő lesz az.
Ezen felül nagyon érdekes központi témája a könyvnek hogy a saját elménk miként téveszthet meg minket. Ha nagyon akarjuk el is hisszük amiket belénk sulykolnak. Egy idő után elkezdünk kételkedni saját elménkben, holott korábbiakban bizonyítékaink megdönthetetlenek voltak.
Mélyen érintett a történet ugyanis magamban is megtalálok néhány jellemzőt. Talán ezért is ütött szíven a hasonlóság Sophie és köztem. Voltak helyzetek ahol őrjöngeni tudtam volna.Nem tudom elképzelni milyen hatás kell ahhoz hogy elkezdj kételkedni az emlékeidben. Nos igen az emlékek, agyunk egyfajta védelmező mechanizmussal van ellátva. Amikor valami nagyon "kellemetlen", fájdalmas dolog történik velünk agyunk elzárja ezen emlékeket, így védve meg bennünket. Ezek a dolgok a történetben is sokszor megfigyelhetőek. Ez a jelenség nem fiktív, hanem nagyon is reális.
A gyógyulás útján elindulni a legnehezebb, főleg szilárd elhatározás nélkül. De az út végén egy sokkal erősebb és célokkal teli életet újrakezdeni maga a dicsőség.
Legkedveltebb jeleneteimben sokszor szerepel Nico, na nem azért mert szuper szexi és jóképű. Hanem mert igazán Sophie mellett áll, nagyon ritkán találkozunk ilyen emberrel. A valóságban meg pláne.
Kedvenc szereplőm több is van, az egyikkel sokak ellenszenvét fogom kivívni de Sophie bátyja az. Annyira érdekes a személyisége, olyan mint a nap. Távolról érzed a melegét de ha nagyon közel mész hozzá véged.
A másik Roberto, aki sajnos a legnagyobb károsultja a történetnek. Ártatlan, szeretetre és barátságra éhes mellékszereplő.
Legutáltabb szereplő több is van, kezdve Marcotól Sophie édesanyjáig. Utóbbi egy kettős karakter, a végére nem tudom hova tenni.
Mit gondolsz meddig bírod? Te mit tennél ha a saját emlékeidben sem bízhatnál? Ha a saját elméd csalna meg? Mit tennél meg egy jobb élet reményében?
Megtévesztő, mesteri és fájdalmasan tökéletes. "Egy álca, egy megtévesztés, egy meghasadt valóság..." és rájössz minden csak hazugság.
Ajánlom mindenkinek akinek csak egy halovány érdeklődése van az élet lélektani rejtelmeiről, avagy csupán egy kiemelkedő pszicho-thrillert szeretne olvasni.
Ebben a pillanatban pedig itt ülök és megpróbálok épkézláb mondatokat írni, pedig egyszerűen lehetetlen. Annyira a hatása alatt vagyok. Ezért egy kis időre el is búcsúznék. De ne aggódjatok ki fogom önteni szívemet lelkemet a könyvvel kapcsolatban. Ugyebár ezért vagytok itt.
Maga a történet a jelenben játszódik de rengeteg visszatekintéssel találkozhatunk. Bettina védjegyévé váltak az erős és bátor női karakterek így Sophie sem lehetne más. Mi több nem is szeretném hogy más legyen. Főszereplőnk nagyon összetett egyéniség, védelmező miközben mégis jobban szeret távol lenni az emberektől. Bizalmatlan, független. Aki olvasta a könyvet, Sophie-t a barátságos jelzővel biztosan nem illetné, néhol nagyon bunkón viselkedett. Ezen megmutatkozásaiból is látszik mennyire antiszociális személyiség. Viszont karakterünk jelentős mértékben fejlődik a történet során. Számára is érthetetlen helyzetekbe keveredik, melyek során barátokra és kapcsolatokra tesz szert. Ha már kapcsolat megismerkedünk Nico-val aki egy vállalat vezetője, veszélyes kapcsolatokkal. Egyébként kedves, megértő, jóképű, de számomra túlságosan védelmező. Bár visszagondolva a kapcsolataira biztos megvan rá az oka.
Bettina ezúttal egy csipetnyi erotikával is fűszerezte történetét, azt hiszem ezeket a jeleneteket a legnehezebb megírni. De neki ez is sikerült, le a kalappal.
Rengeteg leírással találkozhatunk a cselekmény során, amelyeket általában rém unalmasnak tartok ellenben most élveztem. A pszichológia mindig is érdekelt. Rengeteg dolgot olvashatunk egy pszichopata megnyilvánulásáról. Viszont mint az a könyvben le is van írva ezek csupán általánosítások. Nem minden eset ennyire "egyszerű" és "ugyanaz". Mindegyik személyiségzavarral küzdő ember más. Némelyeknek erős bántalmazási kényszere van, míg egyesek egész életük során egy ujjal nem nyúlnak senkihez. Mégis könnyű megbélyegezni őket a pszichopata jelzővel. Mert neked mi ugrik be elsőre? Egy férfi késsel a kezében? Téves, ő lehet csak egy "szimpla" gyilkos. Nyilván nem gondolnál arra az emberre aki mindig kedves veled. Pedig ő lesz az.
Ezen felül nagyon érdekes központi témája a könyvnek hogy a saját elménk miként téveszthet meg minket. Ha nagyon akarjuk el is hisszük amiket belénk sulykolnak. Egy idő után elkezdünk kételkedni saját elménkben, holott korábbiakban bizonyítékaink megdönthetetlenek voltak.
Mélyen érintett a történet ugyanis magamban is megtalálok néhány jellemzőt. Talán ezért is ütött szíven a hasonlóság Sophie és köztem. Voltak helyzetek ahol őrjöngeni tudtam volna.Nem tudom elképzelni milyen hatás kell ahhoz hogy elkezdj kételkedni az emlékeidben. Nos igen az emlékek, agyunk egyfajta védelmező mechanizmussal van ellátva. Amikor valami nagyon "kellemetlen", fájdalmas dolog történik velünk agyunk elzárja ezen emlékeket, így védve meg bennünket. Ezek a dolgok a történetben is sokszor megfigyelhetőek. Ez a jelenség nem fiktív, hanem nagyon is reális.
A gyógyulás útján elindulni a legnehezebb, főleg szilárd elhatározás nélkül. De az út végén egy sokkal erősebb és célokkal teli életet újrakezdeni maga a dicsőség.
Legkedveltebb jeleneteimben sokszor szerepel Nico, na nem azért mert szuper szexi és jóképű. Hanem mert igazán Sophie mellett áll, nagyon ritkán találkozunk ilyen emberrel. A valóságban meg pláne.
Kedvenc szereplőm több is van, az egyikkel sokak ellenszenvét fogom kivívni de Sophie bátyja az. Annyira érdekes a személyisége, olyan mint a nap. Távolról érzed a melegét de ha nagyon közel mész hozzá véged.
A másik Roberto, aki sajnos a legnagyobb károsultja a történetnek. Ártatlan, szeretetre és barátságra éhes mellékszereplő.
Legutáltabb szereplő több is van, kezdve Marcotól Sophie édesanyjáig. Utóbbi egy kettős karakter, a végére nem tudom hova tenni.
Mit gondolsz meddig bírod? Te mit tennél ha a saját emlékeidben sem bízhatnál? Ha a saját elméd csalna meg? Mit tennél meg egy jobb élet reményében?
Megtévesztő, mesteri és fájdalmasan tökéletes. "Egy álca, egy megtévesztés, egy meghasadt valóság..." és rájössz minden csak hazugság.
Ajánlom mindenkinek akinek csak egy halovány érdeklődése van az élet lélektani rejtelmeiről, avagy csupán egy kiemelkedő pszicho-thrillert szeretne olvasni.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése