E.L. James: Mister
Eredeti cím: The Mister
Kiadó: Libri
Fordította: Weisz Böbe
Fülszöveg
London, 2019. A jóképű, arisztokrata származású Maxim Trevelyan a sors kegyeltje. Remek kapcsolatainak és a tömérdek pénzének köszönhetően soha nem kellett dolgoznia, és ritkán aludt egyedül. Ám egy tragédia folytán mindez megváltozik. Maxim örökli a nemesi címet, a vagyont és az ingatlanokat, és az ezekkel járó felelősséget is. Bár erre nincs felkészülve, akkor is szembe kell néznie a kihívással.
A legnagyobb próbatétel azonban mégsem ez, hanem leküzdeni az ellenállhatatlan vágyat egy titokzatos nő iránt, aki nemrég érkezett Angliába. Maxim menthetetlenül beleszeret a zenei tehetséggel megáldott, gyönyörű tüneménybe. Még sosem tapasztalt ilyen érzelmeket, és nem meri nevén nevezni az érzést.
Kicsoda Alessia Demachi valójában? Meg tudja-e védeni Maxim ezt a veszélyes múltú, csodálatos teremtést a rosszakaróktól? És mit fog szólni a lány, ha kiderülnek Maxim féltve őrzött titkai?
A London szívéből a vadregényes cornwalli vidéken és a félelmetes Balkánon át tartó utazáson az olvasó lélegzet-visszafojtva követheti Maxim és Alessia sorsát.
Maxim és Alessia története mesterein van szőve, a romantikus és az izgalmas szálak jó ritmusban és arányban követik egymást. A szereplők nagyon jól kidolgozottak, és könnyen megszerethetők a hibáikkal, tévedéseikkel együtt.
A kicsapongó, léha életvitelt folytató Maximnak bátyja halálával fel kell végre nőnie, a az aranyifjú szerepkört felelősségteljes birtokoséra cserélnie. S ez nem megy gyökeres változás nélkül.
Alessia élete pedig titkokkal terhes. Neki meg kell harcolnia önállóságáért, szabadságáért, s hogy személyisége kiteljesedhessen. Kettősükkel igazán dinamikus párost alkotott az író, aki a történetmesélésnek egy különleges fajtáját alkalmazta. Míg Maxim egyes szám első személyben beszél érzéseiről, addig Alessia gondolatait a szerző egyes szám harmadik személyben meséli el. Ezzel számomra még jobban kiemelte, hangsúlyozta Alessia tartózkodó voltát.
Azt hiszem, ezt a könyvet E. L. James nekem írta. Romantikus és izgalmas is egyben, és az erotikus részek aránya is épp az én ízlésemnek megfelelő. Nagyon örülök, hogy az elsők között lehetett részem ebben az élményben.
Csak egy baja van vele. Ha ma nekiállsz olvasni a Mister-t, holnap már nézhetsz is új olvasnivaló után, mert annak ellenére, hogy közel 600 oldal, egy szuszra el fogod olvasni!
Kedves E. L. James - ahogy Dr. Bubó mondaná - "Kérem a következőt!"!
Ismét hálás köszönetem a Libri Kiadónak, amiért jobbnál-jobb olvasmányokkal gazdagítják a lelkemet, köztük legutóbb E. L. James legújabb regényével, a Misterrel, amiről azt kell mondjam, nálam simán lepipálta az Ötven árnyalat trilógiát. Az írónőnek megint sikerült egyedit alkotnia, a szórakoztatás mellett pedig olyan komoly témákat feszeget, mint az embercsempészet, vagy éppen a társadalmi normáknak való megfelelés. Maxim és Alessia karaktere is nagyon hamar belopta magát a szívembe, bár a gróf úrnak kissé erőlködnie kellett, mert a Caroline-affért valahogy az én gyomrom nem bírta megemészteni. Caroline ezzel fel is került az utált szereplők listájára, ahonnét a könyv végéig nem is sikerült elmozdulnia. A többi karakterrel viszont semmi gondom nem volt, még a negatívakkal sem, mert úgy gondolom, mindenkit reálisan, a saját szerepének megfelelően sikerült az írónőnek megalkotnia. Maximra visszakanyarodva pedig meg kell említeném, hogy bizony nyálcsorgatós lett. Christian Grey elszürkült mellette, bár nálam sosem tündökölt igazán, különösen a történet megfilmesítése óta nem (Ezer bocs a Jamie Dornan-fanoktól, de sajnos nem volt bejövős). Maximmal egyetlen gondom volt csupán, a neve. Hááát, egy sima Max-nek is jobban örültem volna. A történetvezetés nagyon érdekes volt, emlékezetem szerint még egyetlen olvasmányomban sem találkoztam ezzel a megoldással, mely szerint az egyik főszereplő (itt Maxim) gondolatait egyes szám első személyben ismerjük meg, a másik fél (jelen esetben Alessia) fejébe pedig a narrátor közvetítésével látunk bele, egyes szám harmadik személyben. Mindenesetre a kezdeti furcsaság később már abszolút nem zavart. A kedvenc jeleneteim egyértelműen a Cornwallban játszódó részek voltak, de Alessia és Maxim ismerkedési folyamata is dobogós helyet élvez a szívemben. A vége pedig: még most is azon agyalok, lesz-e folytatás, de azt hiszem erősen húzok affelé, hogy bizony függővéges a sztori. Na nem mintha lerágnám a körmömet miatta, hiszen nem az a "mondat közepén abbahagyom" befejezés lett, viszont érezni, hogy sok a nyitott kérdés, az elvarratlan szál és a fel nem oldott sérelem. Az erotikus részek megfelelő minőségben és mennyiségben vannak jelen a könyvben, akik pedig a BDSM tartalom miatt mellőzték az Ötven árnyalatot, azok számára jó hírem van, ez az akadály jelen estben elhárult. Összességében 4,5 csillagot adtam a könyvre, mert van vele kapcsolatban valami hiányérzetem. Hogy mi, azt magam sem tudom igazán megfogalmazni, talán az olyan apró malőrök miatt, mint pl. Maxim képes a nagy aggodalom közepette az Instára fotókat posztolni (ez tényleg nem értem, hogy jött össze az írónőnek) vagy a fent említett Caroline-dolog miatt. Ennek ellenére szinte egy lélegzettel kiolvasható ez a közel 600 oldal, mert ha egyszer beléptél a történet világába, nem enged ki egykönnyen.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése