Ludányi Bettina: Nyomodban
Kiadó: Álomgyár
Fülszöveg
„Ez a történet csúnya játékot játszik az elméddel.” – GCK's Book Review Blog
„Az írónő az emberi lét igazi mélységeibe kalauzolja el az olvasót.” – Írógép blog
Te megszegnéd a törvényt, ha egy élet lenne a tét?
Daisy Carvalho Serra, a rendőrség tanácsadó nyomozója mocskos ügybe keveredik. Egy olyan gyilkosságban segíti a rendőrség munkáját, amelyben az elkövetés módja nagyon emlékezteti egy korábbi ügyre. Csakhogy az akkori sorozatgyilkos már halott.
Oliver Walsh, a helyi bűnszervezet, a Fantomok egyik vezető beosztású bűnözője, vádalku fejében segíti a helyi erőket az információszerzésben.
A nyomozás nagy erőkkel zajlik, ám van a rendőrök között valaki, aki sokkal többet tud, mint amennyit megoszt a hatóságokkal. Vajon ki az, és mi a célja a hallgatással? Hogyan birkózik meg Daisy a két gyilkosság között húzódó párhuzammal, és egyáltalán mi köze van az esetekhez? Milyen messze megy el a gyilkos, ha a bosszúvágy hajtja?
Ludányi Bettina írónő regénye ezúttal egy árulással és cselszövéssel teli világot tár az olvasók elé, ahol nem tudni, ki jár előrébb egy lépéssel: a gyilkos vagy a rendőrség. Titkok, hazugságok, valamint az ész és a szív harca egyetlen történetbe csomagolva.
Első reakcióm a könyv lerakása után:
Ezt most, De ezt most hogy?! De...De...De miért? Hogy mikor érzel ilyet? Mikor egy olyan könyv végére érsz ahol minden a helyére áll, aztán a kedves író bedob valamit, és csak így ülsz:
Ezúttal is hatalmas hála és köszönet Bettinának a bizalomért, és a felkérésért. Minden egyes könyvével felül múlja önmagát. A Nyomodban, egyszerűen zseniális.
Mindig rácsodálkozok a rengeteg pszichológiai összefüggésre, megnyilvánulásra melyeket történeteiben megjelentet. Természetesen most sem lesz okunk panaszra.
Az egész egy gyilkossággal kezdődik, mely által Daisynek szembe kell néznie múltjával. De vajon képes lesz rá?
A történetet jelen időben olvashatjuk nagy részben Daisy szemszögéből, de Oliver és a gyilkos nézőpontjába is betekintést kapunk.
A történetet jelen időben olvashatjuk nagy részben Daisy szemszögéből, de Oliver és a gyilkos nézőpontjába is betekintést kapunk.
Daisy egy okos, nagyszájú, amolyan "soha nem adom fel" karakter. Minden cselekedete egy nagyobb jó érdekében történik, teljesen kiszámíthatatlan. Elkötelezett a munkája iránt, ami szerintem nagyon becsülendő, főleg múltja tekintetében. Sokszor hágja át a szabályokat, és ezzel együtt a hatáskörét is, de gondoljunk bele, mi lenne ha csak ülne a babérjain és várná hogy valaki végezze el helyette a piszkos munkát? Hát nem lenne önmaga az biztos. Amit elért mind magának köszönheti, tehát ismét egy erős személyiséget kaptunk.
Oliver egy hírhedt banda felső lépcsőfokán helyezkedik el, azonban a kihallgatóteremben nincs túl sok esélye, kivéve ha vádalkut köt. Egy bűnöző, tele tetoválással. Egy igencsak szemrevaló férfi. De mit látsz ha az álarc mögé nézel? Tényleg csupán egy bűnözőt? Vagy egy férfit akinek hányattatott sorsából adódóan rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie, és ez volt az egyetlen kiút számára? Az embernek mindig van választása ez igaz, de ha felelősséggel tartozol valakiért a választások száma igencsak leszűkül. Tisztelem hogy mindezek ellenére nem lepte el lelkét a sötétség, jó ember maradt.
A Nyomodban, bemutatja hogy igenis van különbség bűn, és bűn között. Nem mindegy hogy mit követett el az illető, és nem mindegy hogy milyen okból. Teljesen más büntetést érdemel egy gyilkos, mint egy tolvaj például. Vagy az sem mindegy hogy élvezetből, bosszúból, kényszerből avagy a megélhetésért kell megtennünk esetleg olyan dolgokat amikre előtte még gondolni sem akartunk.
Aztán, mindig azt mondom tartsd közel a barátaidat, de az ellenségeidet még közelebb. Így azért nagyjából kiszámíthatóak a lépéseik, és tudod mikor kell reagálnod. Egy-két nyom itt, egy kis bizalom és akkor az illető hibázik, túlságosan biztos a dolgában ezért figyelmetlen lesz.
Nem volt kifejezetten kedvenc jelenetem, az egészet szerettem úgy ahogy van, mi sem bizonyítja jobban minthogy 1 nap alatt elolvastam ;) A karakterek is szerethetőek voltak, nem utáltam senkit. De azt hiszem a kedvencem akkor is Oliver <3
Ismét egy tökéletes példa arra hogy hányféle problémával kell megküzdenie az emberi agynak. Fel ismerni mi a helyes és helytelen. Mitől lesz valaki pszichopata? Mi történik egy labilis elmével? Mi váltja ki magát a labilitást? Aztán ott van a másik "ártatlan" fél, képes vagy elfogadni és tovább lépni rajta? Avagy minden áron meg akarod találni a kiváltó okot?
Egy csavarokkal és romantikával teli történet melyet olvasnod kell. Ha kézbe veszed Ludányi Bettina könyvét nem egy érzelemmentes klisét kapsz, hanem egy történetet mely csúnya játékot játszik az elméddel.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése